Gigantikus atomtemető Krasznojarszk közelében: Mítosz - PR - Valóság

 

Gigantikus atomtemető Krasznojarszk közelében: A globális tervektől a hazai valóságig
Készítette : Borsi Miklós 
https://borsifeleorosz.blogspot.com/2026/05/gigantikus-atomtemeto-krasznojarszk.html

A korábban a világ atomerőművi hulladékának befogadására tervezett krasznojarszki komplexum ma már elsősorban Oroszország saját nukleáris terheit kezeli, miközben a korábbi nemzetközi együttműködések a geopolitikai feszültségek miatt teljesen befagytak.

Orosz környezetvédők, köztük az Ekozasita (Ekozashchita) nevű csoport már évtizedek óta kongatja a vészharangot az orosz atomenergia-ügyi minisztérium (ma már a Roszatom állami vállalat) tervei miatt. A cél egy olyan, a világ atomerőművi hulladékának eltemetésére is alkalmas mélygeológiai atomtemető kialakítása volt, amely mintegy 30 kilométerre fekszik a zseleznogorszki (korábban Krasznojarszk-26 nevű zárt város) Bányászati és Vegyipari Kombináttól.

Történelmi tervek és a 20 milliárd dolláros álom

Az ezzel kapcsolatos felmérések még 1998-ban indultak. Akkoriban a projekteket részben nemzetközi (amerikai, finn és japán) forrásokból is támogatták, hiszen a leszerelt atom-tengeralattjárók és a felgyülemlett sugárzó anyagok biztonságos elhelyezése globális érdek volt.

A vitatott törvények – amelyek engedélyezték a használt atomerőművi fűtőelemek oroszországi importját és tárolását – 2001-ben léptek hatályba, a Greenpeace és számos politikai szervezet erőteljes tiltakozása ellenére. Az orosz állam akkoriban abban bízott, hogy az atomhulladék-import 10 év alatt akár 20 milliárd dollár bevételt is hozhat az országnak, elsősorban ázsiai (például tajvani) és európai országokból származó megrendelések révén.

A jelenlegi helyzet: Föld alatti laboratórium és elszigetelődés

Mára a helyzet gyökeresen megváltozott. A projekt fókuszpontja a Nizsnyekanszkij-masszívum gránitrétegeibe tervezett föld alatti kutatólaboratórium (URL) lett. Ez a létesítmény hivatott tesztelni a nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges, biztonságos elhelyezését 500 méterrel a földfelszín alatt.

A geopolitikai változások, különösen a 2022-es orosz-ukrán háború és az azt követő nemzetközi szankciók miatt:

• Megszűnt a nemzetközi finanszírozás: A nyugati országokkal és Japánnal való nukleáris hulladékkezelési együttműködés szinte teljesen leállt.

• Nincs globális import: Külföldi (pl. tajvani vagy nyugati) nukleáris hulladék beszállítása jelenleg nem reális forgatókönyv, a létesítmény kapacitásait az orosz belföldi hulladékok (hazai reaktorok és az atomjégtörő/tengeralattjáró flotta fűtőelemei) kötik le.

• Bővülő kapacitások: A korábban szűkös, mindössze hatezer tonnás vizes tárolókapacitásokat a Roszatom az elmúlt években modern "száraz" (dry storage) tárolólétesítményekkel egészítette ki a zseleznogorszki telephelyen.

Elnémított környezetvédők

Az atomtemető építését és a nukleáris ipar lépéseit a civil szféra továbbra is élesen kritizálja, azonban a fellépésük lehetőségei minimálisra csökkentek. Az információkat feltáró és nemzetközi konferenciákon felszólaló szervezeteket (így az Ekozasitát is) az orosz állam az elmúlt években "idegen ügynöknek" minősítette, tevékenységüket pedig drasztikusan korlátozták. A "globális atomtemető" víziója ma már szigorú állami titoktartás mellett, zárt ajtók mögött formálódik tovább.az alábbi nyílt, nemzetközi és oroszországi tényadatokon, valamint hivatalos és civil forrásokon alapul, amelyek a nukleáris iparral és a környezetvédelemmel foglalkoznak:

• A Roszatom és a NO RAO (Nemzeti Radioaktívhulladék-kezelő Vállalat) hivatalos közleményei: Ezek a szervezetek felelnek az orosz nukleáris hulladék kezeléséért. Ők publikálták a krasznojarszki régióban (pontosabban a Nizsnyekanszkij-masszívumban) épülő Föld Alatti Kutatólaboratórium (URL) terveit és a mélygeológiai tároló (DGR) kialakításának fázisait.

• Orosz jogszabályi háttér:

  • A kiégett nukleáris fűtőelemek importját engedélyező törvénycsomag történelmi tény, amelyet az orosz Állami Duma 2001-ben (és nem 2019-ben) fogadott el.

  • Az "idegen ügynökökről" szóló orosz törvény (2012-től napjainkig folyamatosan szigorítva), amelynek alapján a cikkben is említett Ekozasita (Ecodefense) nevű szervezetet és más környezetvédő csoportokat ellehetetlenítettek.

• Zseleznogorszki Bányászati és Vegyipari Kombinát (GHK / MCC): A létesítmény kapacitásbővítéséről szóló adatok (a "vizes" tárolók mellett a modern "száraz" tárolók kiépítése a 2010-es években) az orosz nukleáris hatóságok és az iparági szaklapok (pl. World Nuclear News) által is dokumentáltak.

• Nemzetközi nukleáris és környezetvédelmi figyelőszervezetek:

  • Bellona Alapítvány (Bellona Foundation): Norvég székhelyű nemzetközi környezetvédelmi szervezet, amely évtizedek óta részletesen dokumentálja az orosz nukleáris ipar, a hulladékkezelés és a bezárt atomvárosok (mint Zseleznogorszk) helyzetét.

  • Greenpeace Oroszország: (Mielőtt 2023-ban "nemkívánatos szervezetnek" minősítették és betiltották) rendszeresen publikált jelentéseket az oroszországi atomhulladék-kezelés kockázatairól.

• Aktuális geopolitikai elemzések: Az orosz-ukrán háború (2022-) és az azt követő nyugati szankciók hatása a nemzetközi nukleáris együttműködésekre (pl. a nyugati országok fűtőelem-beszállítási és technológiai együttműködéseinek leállítása).