Bejegyzések

Duga–2 / Csernobil–2 (Чернобыль–2)

Kép
  Duga–2 / Csernobil–2 (Чернобыль–2) Horizonton túli korai rakéta-előrejelző rendszer Összeállította/Szerkesztette: Borsi Miklós https://borsifeleorosz.blogspot.com/2026/05/duga2-csernobil2-2.html Források: Internet, Wikipedia, Wikimedia Commons, freekaamal.net, Flickr, Pinterest, Urbex Tour, Elfeledett Légierő Blog, Csernobil Blog, korabeli rádióamatőr szaklapok (Wireless World). 1. Elhelyezkedés és megközelítés A Csernobil–2 az ukrajnai Csernobil atomvárostól nettó 9 km-re, délnyugati irányban elterülő egykori szovjet titkos katonai bázis. Itt állították fel a szovjet korai rakéta-előrejelző rendszer részét képező, Duga–2 típusú (NATO-kódján: Steel Yard , GRAU-kódja: 5N32 , később 32D6 ) horizonton túli rakétafelderítő rádiólokátort. A bázishoz egy közel 7,5 km hosszú, betonlapokból épített, erdőn átvágó bekötőút vezet. Az út hosszan, szinte nyílegyenesen halad, majd egy nyújtott ívű jobb kanyarral fordul rá az utolsó 1,5 km-es szakaszra. Innen már szürreálisan emelkedik a fák...
Megjegyzés küldése
További információk

A Ķekava melletti R-12U „Dvina” rakétakomplexum (Lettország)

Kép
  A Ķekava melletti R-12U „Dvina” rakétakomplexum (Lettország) Összeállította/Szerkesztette: Borsi Miklós https://borsifeleorosz.blogspot.com/2026/05/a-kekava-melletti-r-12u-dvina.html Áttekintés és védelmi rendszer (1960-as évek) Lettország területén a hidegháború évtizedeiben kiterjedt katonai infrastruktúra működött. Ezek egyik kiemelkedő példája a Ķekava városa mellett, az 1960-as években felépített R-12U „Dvina” típusú, föld alatti közepes hatótávolságú ballisztikus rakétakomplexum. A bázis főbb strukturális jellemzői: 4 db földalatti indítósiló: Egyenként megközelítőleg 35 méter mélyek. Központi bunker: Egy megerősített föld alatti vezetési pont és műszaki támogató központ, amely összeköttetést biztosított a silók között. Szigorú biztonsági gyűrű: A területet háromszoros kerítésrendszer és szögesdrót védte. A fegyveres őrség éjjel-nappal járőrözött, a bázis teljes területét pedig magas őrtornyokból tartották folyamatos megfigyelés alatt. Elhagyás és lakossági fosztogatá...
Megjegyzés küldése
További információk

Gorkij: Az elhagyott atomerőmű Mítosz - PR - Valóság

Kép
  Gorkij: A Csernobil miatt elhagyott atomerőmű Szerkesztette/Készítette : Borsi Miklós   https://borsifeleorosz.blogspot.com/2026/05/gorkij-az-elhagyott-atomeromu-mitosz-pr.html Forrás  Írta: GhostTown  Fotók: lana-sator.livejournal.com Nyizsnyij Novgorod (a szovjet érában: Gorkij) városától nem messze található egy elhagyott, befejezetlen nukleáris létesítmény, amely a hidegháború végének és a szovjet atomprogram megtorpanásának egyik mementója. Története és a projekt leállítása Az erőmű tervezése 1980-ban kezdődött, a tényleges építkezés pedig 1982-ben indult meg a várostól keletre. A beruházás korabeli árfolyamon mintegy 200 millió rubelbe került, és a tervek szerint 1993. január 12-ig kellett volna teljes üzembe állnia. Az építkezés végső szakasza egybeesett az 1986-os csernobili atomkatasztrófával. Bár a közvéleményben és a korabeli sajtóban a két projektet a nukleáris félelmek miatt összemosták, Fontos technikai pontosítás , hogy Gorkijban nem a Csernob...
Megjegyzés küldése
További információk

A kurszki elhagyott atomerőmű - Mítosz - PR - Valóság - 2026. Május

Kép
  A kurszki elhagyott atomerőmű  Készítette : Borsi Miklós   https://borsifeleorosz.blogspot.com/2026/05/a-kurszki-elhagyott-atomeromu-mitosz-pr.html Előzmény Forrás: LiveJournal | Lana Sator ( lana_sator ) fényképes beszámolója alapján Történeti háttér és műszaki adatok A Kurszki Atomerőmű 5. blokkjának építése 1986-ban kezdődött meg. Az eredeti tervek szerint az erőművet 1992-ben kellett volna üzembe helyezni. 1989-ben azonban az építkezést befagyasztották a Csernobilban is használt RBMK-típusú reaktorok biztonsági kockázatai és az emiatt kialakult társadalmi-politikai nyomás hatására. A projekt leállításáig befektetett teljes összeg megközelítőleg 900 millió dollár volt. Az építkezés leállításakor a komplexum rendkívül magas készenléti állapotban volt: Létesítmény / Berendezés Készenléti fok A reaktorcsarnok általános berendezései 70% Az RBMK reaktor főberendezései 95% A turbinacsarnok (gépház) felszerelése 90% Sok éven át napirenden volt az 5. blokk befejezés...
Megjegyzés küldése
További információk

Grúzia (Georgia) hidegháborús komplexumai - valósága 2026. Május

Kép
  Grúzia (Georgia) hidegháborús komplexumai Összeállította/Szerkesztette: Borsi Miklós https://borsifeleorosz.blogspot.com/2026/05/gruzia-georgia-hideghaborus-komplexumai.html Források: Internet, Wikipedia, Wikimedia Commons, Nyilvános média, freekaamal.net, Flickr, Pinterest, Urbex Tour Tbiliszi földalatti bunkerrendszere Grúzia fővárosa, Tbiliszi alatt egy kiterjedt, hozzávetőlegesen 450 bunkerből álló védelmi hálózat húzódik, amelyet a hidegháború során építettek ki egy esetleges nukleáris vagy konvencionális konfliktus esetére. Stratégiai irányítás és összeköttetés Központi vezérlőterem: A rendszer magját egy hatalmas vezérlőpanellel felszerelt bázis alkotja. Ez az objektum biztosította a stratégiai kommunikációt és a koordinációt a többi grúz város alatti óvóhelyekkel és katonai létesítményekkel. A „Rustaveli-2” alagút: Ez a speciális földalatti folyosó közvetlen és védett mozgást tesz lehetővé Tbiliszi belvárosának stratégiai pontjai és a központi kormányzati negyed alat...
Megjegyzés küldése
További információk

A Beshtau-hegyi elhagyott szovjet uránbánya (Lermontovszkij uránbánya)

Kép
  A Beshtau-hegyi elhagyott szovjet uránbánya (Lermontovszkij uránbánya)  Az oroszországi Észak-Kaukázusban, Pjatyigorszk városának közelében található az egykori szovjet atomprogram egyik ikonikus, mára teljesen elhagyatott és kifosztott helyszíne, az I. számú Lermontovszkij uránbánya . Készítette : Borsi Miklós https://borsifeleorosz.blogspot.com/2026/05/a-beshtau-hegyi-elhagyott-szovjet.html Történet és működés 1944: Felfedezték a Beshtau-hegy területén lévő jelentős uránérc-lelőhelyet. 1949: Sztálin közvetlen parancsára döntés született a nagyüzemi kitermelés megkezdéséről és a bányakomplexum kiépítéséről. 1954: A bánya teljes kapacitással megkezdte működését. Arról nincsenek pontos információk, hogy a területen dolgoztak-e kényszermunkások. 1958: A létesítmény elérte a tervezett maximális kitermelési szintet. 1975. augusztus 31.: Közel húsz évnyi intenzív működés után a hegy gyomrában lévő érc bányászata gazdaságtalanná vált, így a komplexumot hivatalosan bezárták. A...
Megjegyzés küldése
További információk

Az Orosz Légi Lézerfegyver-Program (A-60/Szokol-Eshelon) és a Berijev Repülőgépgyár Elleni Támadások Stratégiai Hatásai - 2026. Május

Kép
  Az Orosz Légi Lézerfegyver-Program (A-60/Szokol-Eshelon) és a Berijev Repülőgépgyár Elleni Támadások Stratégiai Hatásai - 2026. Május   Készítette : Borsi Miklós  https://borsifeleorosz.blogspot.com/2026/05/az-orosz-legi-lezerfegyver-program.html Összefoglaló A 2024 eleje és 2025 vége közötti időszak meghatározó fordulópontot jelentett az orosz–ukrán háború légi és űrvédelmi dimenziójában. Ezt az időszakot az orosz különleges rendeltetésű repülőerők szisztematikus degradációja jellemezte. A nyílt forrású hírszerzési adatok (OSINT), műholdfelvételek elemzése és a hivatalos katonai közlemények szintézise arra enged következtetni, hogy Ukrajna sikeres aszimmetrikus hadjáratot folytatott Oroszország legfejlettebb, pótolhatatlan légi eszközei ellen. Az A-60-as platform – egy egyedülálló, szovjet örökséget hordozó, műholdelhárító (ASAT) és drónelhárító lézerkísérletekre módosított Il-76MD repülőgép – megsemmisülése vagy súlyos sérülése stratégiai léptékű veszteséget jele...
Megjegyzés küldése
További információk