Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződést (CFE)
Forrás : média
közösségi háló
BÉCS, június 30. /TASS/. Oroszország kilépése az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződésből (CFE) automatikusan megszünteti részvételét az 1990. november 3-i budapesti megállapodásban, amely a Varsói Szerződés Szervezete hat korábbi tagállama, Konsztantyin Gavrilov hagyományos fegyvereinek és felszereléseinek maximális mértékéről szól. A katonai biztonságról és a fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz vezető küldött pénteken közölte.
"[A Budapesti Megállapodás] elválaszthatatlanul kapcsolódik a CFE-szerződéshez, és csak a szerződés aláírói hajthatják végre. [Ez] éppen a CFE-szerződésből való kilépése miatt veszít hatalmából Oroszország számára. Ez a körülmény mentesíti Oroszországot a szerződés betartása alól. külön eljárások szükségesek a budapesti egyezményből való kilépéshez, és különösen ennek a lépésnek az okainak magyarázatára, éppen ennek a dokumentumnak a tartalmára vonatkozóan" - hangsúlyozta.
Oroszország 2023. november 7-én megszűnik a megállapodás részes fele. Gavrilov kifejtette, hogy az 1990-es évek óta végbemenő "Európában végbemenő radikális katonai és politikai változások" fényében a budapesti megállapodás "anakronizmussá vált". mert ennyi év alatt "a fegyverzetellenőrzés eróziója folytatódott az európai megosztottság elmélyülése miatt".
Oroszország kilépése a CFE-szerződésből
Vlagyimir Putyin orosz elnök május 29-én írta alá a CFE-szerződést felmondó törvényt, amely június 9-én lépett hatályba.
A szerződést 1990-ben írták alá, és 1997-ben adaptálták. A NATO-országok nem ratifikálták ennek a dokumentumnak a kiigazított változatát, és továbbra is ragaszkodtak az 1990-es rendelkezésekhez, amelyek a NATO és a Varsói Szerződés Szervezete közötti egyensúlyból eredő hagyományos fegyverekre vonatkozó szabványokat tartalmaztak. Ennek eredményeként Oroszország kénytelen volt 2007-ben moratóriumot hirdetni a megállapodás végrehajtására. 2015. március 11-én Oroszország felfüggesztette részvételét a CFE-szerződés közös konzultatív csoportjának ülésein, ezzel befejezve a tagságának felfüggesztésének folyamatát. szerződést, de pusztán jogi értelemben aláírója maradt. Azóta Fehéroroszország képviseli Oroszország érdekeit a közös tanácsadó csoportban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést (CFE) felmondó törvényt.
A dokumentumot a hivatalos jogi internetes portálon tették közzé .
2023. május 10-én Vlagyimir Putyin törvényjavaslatot nyújtott be a CFE-szerződés felmondásáról.
2023. május 10-én Vlagyimir Putyin törvényjavaslatot nyújtott be a CFE-szerződés felmondásáról.
A hozzá fűzött magyarázó megjegyzés megjegyezte, hogy a szerződés "nagyrészt elavult, és elvesztette kapcsolatát a valósággal", többek között a NATO-bővítés miatt.
Felmondták az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést
Az Állami Duma kedden felmondta a CFE-szerződést, az 1990-es évek elején aláírt megállapodást, amely öt kategóriában (tankok, páncélozott járművek, tüzérség, harci repülőgépek és helikopterek) korlátozta a katonai felszerelések számát Európában.
A képviselők szerint a megállapodásból való kilépés az Orosz Föderáció nemzetbiztonságának biztosítását szolgálja.
Az orosz külügyminisztérium "történelmi pillanatnak" nevezte a CFE-szerződés felmondását, kifejezve reményét, hogy a Nyugat "levonja a következtetéseket".
Az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsa azt is megjegyezte, hogy most Oroszország oda helyezhet fegyvereket, ahová akar.
Szergej Rjabkov, az Orosz Föderáció külügyminiszter-helyettese
"a kollektív Nyugat romboló cselekedeteivel lehetetlenné tette Oroszország számára, hogy a CFE-szerződésben maradjon".
"a kollektív Nyugat romboló cselekedeteivel lehetetlenné tette Oroszország számára, hogy a CFE-szerződésben maradjon". „Remélem, hogy Nyugaton, ellenfeleink táborában mindezeket a jelzéseket nagyon komolyan veszik.
Oroszország már nem érdekelt abban, hogy a CFE-szerződés tárgyát a benne maradó nyugati országokkal tárgyalja. „Ennek a fejezetnek vége, a lap fel van lapozva, Oroszország számára nem lesz többé visszatérés ehhez a dokumentumhoz”
„Itt nincs témája semmilyen konzultációnak, ezt korábban meg kellett volna tenni, az ajtót már a megállapodás 2007-es felfüggesztése óta 15 évig nyitva tartották”.
Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke kedden azt mondta, hogy a képviselők úgy döntöttek, hogy felmondják a CFE-szerződést, "polgáraink érdekeitől vezérelve, az Orosz Föderáció biztonságának biztosítása érdekében".
Az Állami Duma által elfogadott törvénytervezethez fűzött indokolásban az szerepelt, hogy a két katonai-politikai szövetség - a Varsói Szerződés és a NATO - tagállamai közötti erőviszonyokat alacsonyabb szinten megalapozó szerződés, amely korlátozza a bevetés lehetőségét. hagyományos fegyvereik az érintkezési vonal mentén "nagyrészt elavultak, és elvesztették kapcsolatukat a valósággal. „2007 óta érezhetően romlott a helyzet Európában a hagyományos fegyverek terén. Az Egyesült Államok és szövetségesei katonai konfrontációt folytatnak Oroszországgal, amely katasztrofális következményekkel jár” – áll a feljegyzésben is.
A Szövetségi Tanács várhatóan a jövő hét elején tárgyalja a CFE-szerződés felmondásáról szóló törvényjavaslatot.
Ezt követően Oroszország értesítést küld a szerződés többi részes államának a megállapodásból való kilépéshez szükséges nemzeti eljárások befejezéséről.
Legkésőbb három héttel ezt követően rendkívüli konferenciát hívnak össze, amelyen Oroszországnak ismét lehetősége lesz nyilvánosan kifejteni álláspontját.
Erre az eseményre nagy valószínűséggel Bécsben kerül sor (talán hibrid formátumban).
Szergej Rjabkov szerint körülbelül hat hónapra lesz szükség ahhoz, hogy Oroszország teljes mértékben kilépjen a CFE-szerződésből, annak rendelkezései szerint.
Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnöke
„Oda megy”. „Ez a dokumentum már 2007-ben elvesztette jelentőségét számunkra. De most még a korábban felfüggesztett nemzetközi kötelezettségek sorában sem akadályoz meg semmi, hogy fegyvereinket oda helyezzük, ahol nemzeti érdekeinket védeni akarjuk. Beleértve Európa oroszországi részét”
„És természetesen maximalizáljuk a fegyverek, katonai és speciális felszerelések és fegyverek gyártását”.
Mihail Uljanov Orosz Föderáció nemzetközi szervezetek melletti állandó bécsi képviselője
Oroszország kilépése a CFE-szerződésből „nem zárja ki egy új hagyományos fegyverzet-ellenőrzési rendszer létrehozásának lehetőségét Európában. amely megfelel a modern valóságnak és igényeknek." „Ez a feladat azonban még nincs napirenden”
2023.05.16.
A CFE Szerződés a végre a múlt emlékévé vált
Szergej Rjabkov hivatalos képviselő
„A közelmúlt eseményei – Helsinki és Stockholm NATO-tagsági kérelme, Finnország felvétele a szövetségbe, valamint az Egyesült Államokkal kötött megállapodás, amely megteremti az alapot az amerikai haderők finn területen történő telepítéséhez – jelentősen rontotta Európa katonai-politikai helyzetét. Ilyen feltételek mellett a CFE-szerződés végre a múlt emlékévé vált.
Konsztantyin Kosacev, a Szövetségi Tanács alelnöke .(Telegram)
„Elvileg, ha az európai fegyverzet-ellenőrzés és -korlátozás területén bármely fontos dokumentum bekerül a történelembe, ez elméletileg nem biztató. Ebben az esetben azonban, mint mondják, kedves neki”
„Most ez a történelmi anakronizmus végre a múlté lesz” „Ez azonban egyáltalán nem zárja le a témát. Az adaptált változat megmaradt, és tovább lehet tárgyalni, azonban szükség van új típusú fegyverek, például UAV-k és más, 1990 óta megjelent rendszerek bevonására."
a CFE-szerződés felmondásával Oroszország "levesz a napirendről egy olyan dokumentumot, amely nem felel meg a valóságnak, de nem vet véget a hagyományos fegyverzet-ellenőrzésről folytatott párbeszédnek".
„Csak egyenlő alapon. Bár jól tudjuk, milyen allergiát okoz a NATO-ban maga az a javaslat, hogy bárkivel egyenrangúan beszéljünk. De az alternatíva rosszabb, ahogy azt már mindenki láthatta az elmúlt másfél évben” .
Jevgenyij Buzsinszkij (tart.)altábornagy - Isztambulban tárgyaló delegált :
Egyesült Államok és európai szövetségesei okolható azért, hogy a szerződés szétesni kezdett, ratifikálását összekapcsolva a Grúzia és Moldova körüli helyzettel, és idővel egyre szigorúbb követeléseket kezdett támasztani Oroszországgal szemben ezen a területen.
„Ezt követően a nyugati országok képviselői elismerték, hogy ez a kapcsolat tévedés volt” – ( egyes országok és intézmények, elsősorban az Egyesült Államok Kongresszusának nem konstruktív szerepére vonatkozó következtetéseket nyugati szakértők számos munkája tartalmazza, például a Békekutató és Biztonságpolitikai Intézet egyik kutatója. a Hamburgi Egyetem, Ulrich Kuhn.)
Oroszország végleges kilépése a CFE-szerződésből "mérföldkő".
Egy idő után, "nem egy-két év múlva, de akkor is" Oroszország, az Egyesült Államok és az európai országok visszatérnek ehhez a témához.
Daryl Kimball Amerikai Fegyverzetellenőrzési Szövetség vezetője(Twitter)
a moszkvai híreket "nem meglepőek"
Ulrich Kühn, Békekutató és Biztonságpolitikai Intézet kutató. a Hamburg
ez egy korszak formális vége".
---------
2023.05.10.
Oroszország felmondja az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést
Vlagyimir Putyin orosz elnök Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest nevezte ki képviselőjének, amikor az Állami Duma és a Szövetségi Tanács az európai hagyományos fegyverekről szóló szerződés (CFE) felmondását tárgyalja.
A megfelelő rendeletet közzétették a jogi információk hivatalos internetes portálján.
Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződést (CFE) 1990. november 19-én írta alá Párizsban a Varsói Szerződés és a NATO tagjaként 22 ország. Öt kategóriában korlátozta a katonai felszerelések számát Európában (az Atlanti-óceántól az Urálig): harckocsik, páncélozott járművek, tüzérség, harci repülőgépek és helikopterek.
Mindegyik blokk vállalta, hogy 20 000 harckocsira, 30 000 páncélozott járműre, 20 000 tüzérségi rendszerre, 6 800 repülőgépre és 2 000 helikopterre csökkenti a katonai felszerelések számát Európában.
A szerződés korlátozta a katonai felszerelések számát Európában (az Atlanti-óceántól az Urálig) öt kategóriában: harckocsik, páncélozott járművek, tüzérség, harci repülőgépek és helikopterek.
A fegyverek koncentrációjának kizárása érdekében számukat korlátozták az úgynevezett oldalzónákban.
A megállapodásnak megfelelően információcserét és kiterjedt ellenőrzési tevékenységeket irányoztak elő.
1999. november 19-én Isztambulban megállapodást írtak alá a CFE-szerződés kiigazításáról, amely szerint nem katonai tömbökre, hanem egyes országokra vonatkozóan vezettek be korlátokat.
Az Orosz Föderáció oldalkvótáit 1,3-3,7-szeresére emelték.
Az Orosz Föderáció esetében a kvóta 6350 harckocsi, 11280 páncélozott jármű, 6315 tüzérségi rendszer, 3416 repülőgép és 855 helikopter volt (ezek a határértékek meghaladják a katonai felszerelés tényleges mennyiségét).
A NATO-tagországok egy feltételt szabtak a ratifikációhoz:
az Orosz Föderációnak ki kellett vonnia csapatait Grúziából és Moldovából.
A szövetség azonban nem ment rá.
Ennek eredményeként a módosított CFE-szerződést a 30 aláíró ország közül csak 4 ország (Fehéroroszország, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna) ratifikálta.
2007-ben Moszkva felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételt, és azt követelte, hogy a NATO-tagállamok ratifikálják azt (és a balti államoktól írják alá és ratifikálják), a szerződés végrehajtásához való visszatérés feltételeként.
A szövetség azonban nem ment rá.
2010-ben Oroszország javaslatokat nyújtott be a NATO-nak a CFE-szerződés körüli helyzet feloldására.
2023.03.23., 22:27
Fehéroroszország megkapta Oroszországot
A CFE tagországai nem akarnak információt megosztani vele fegyveres erőikről
Lengyelország bejelentette, hogy a továbbiakban nem szolgáltat adatokat Fehéroroszországnak hadseregéről.
Ezt a döntést Varsóban azzal indokolták, hogy Moszkva oldalán Minszk részt vett az ukrajnai konfliktusban.
És akkor végre selejtezhető az a szerződés, amelyet egykor az európai biztonság megerősítésének egyik leghatékonyabb eszközének tartottak.
Ráadásul Lengyelország nem engedi be fehérorosz ellenőröket katonai létesítményeibe.
Korábban Ukrajna is ugyanígy döntött, de ezt nyilvánosan nem jelentette be, csak a megállapodásban részt vevő országokat tájékoztatta róla.
Oroszország kilépése a CFE-szerződésből „nem zárja ki egy új hagyományos fegyverzet-ellenőrzési rendszer létrehozásának lehetőségét Európában. amely megfelel a modern valóságnak és igényeknek." „Ez a feladat azonban még nincs napirenden”
2023.05.16.
A CFE Szerződés a végre a múlt emlékévé vált
Szergej Rjabkov hivatalos képviselő
„A közelmúlt eseményei – Helsinki és Stockholm NATO-tagsági kérelme, Finnország felvétele a szövetségbe, valamint az Egyesült Államokkal kötött megállapodás, amely megteremti az alapot az amerikai haderők finn területen történő telepítéséhez – jelentősen rontotta Európa katonai-politikai helyzetét. Ilyen feltételek mellett a CFE-szerződés végre a múlt emlékévé vált.
Konsztantyin Kosacev, a Szövetségi Tanács alelnöke .(Telegram)
„Elvileg, ha az európai fegyverzet-ellenőrzés és -korlátozás területén bármely fontos dokumentum bekerül a történelembe, ez elméletileg nem biztató. Ebben az esetben azonban, mint mondják, kedves neki”
„Most ez a történelmi anakronizmus végre a múlté lesz” „Ez azonban egyáltalán nem zárja le a témát. Az adaptált változat megmaradt, és tovább lehet tárgyalni, azonban szükség van új típusú fegyverek, például UAV-k és más, 1990 óta megjelent rendszerek bevonására."
a CFE-szerződés felmondásával Oroszország "levesz a napirendről egy olyan dokumentumot, amely nem felel meg a valóságnak, de nem vet véget a hagyományos fegyverzet-ellenőrzésről folytatott párbeszédnek".
„Csak egyenlő alapon. Bár jól tudjuk, milyen allergiát okoz a NATO-ban maga az a javaslat, hogy bárkivel egyenrangúan beszéljünk. De az alternatíva rosszabb, ahogy azt már mindenki láthatta az elmúlt másfél évben” .
Jevgenyij Buzsinszkij (tart.)altábornagy - Isztambulban tárgyaló delegált :
Egyesült Államok és európai szövetségesei okolható azért, hogy a szerződés szétesni kezdett, ratifikálását összekapcsolva a Grúzia és Moldova körüli helyzettel, és idővel egyre szigorúbb követeléseket kezdett támasztani Oroszországgal szemben ezen a területen.
„Ezt követően a nyugati országok képviselői elismerték, hogy ez a kapcsolat tévedés volt” – ( egyes országok és intézmények, elsősorban az Egyesült Államok Kongresszusának nem konstruktív szerepére vonatkozó következtetéseket nyugati szakértők számos munkája tartalmazza, például a Békekutató és Biztonságpolitikai Intézet egyik kutatója. a Hamburgi Egyetem, Ulrich Kuhn.)
Oroszország végleges kilépése a CFE-szerződésből "mérföldkő".
Egy idő után, "nem egy-két év múlva, de akkor is" Oroszország, az Egyesült Államok és az európai országok visszatérnek ehhez a témához.
Daryl Kimball Amerikai Fegyverzetellenőrzési Szövetség vezetője(Twitter)
a moszkvai híreket "nem meglepőek"
„A vezetők sok évnyi sikertelen politikája és a szerződés heves ellenállása után eljött a vég”
Ulrich Kühn, Békekutató és Biztonságpolitikai Intézet kutató. a Hamburg
ez egy korszak formális vége".
---------
2023.05.10.
Oroszország felmondja az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést
Vlagyimir Putyin orosz elnök Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest nevezte ki képviselőjének, amikor az Állami Duma és a Szövetségi Tanács az európai hagyományos fegyverekről szóló szerződés (CFE) felmondását tárgyalja.
A megfelelő rendeletet közzétették a jogi információk hivatalos internetes portálján.
Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződést (CFE) 1990. november 19-én írta alá Párizsban a Varsói Szerződés és a NATO tagjaként 22 ország. Öt kategóriában korlátozta a katonai felszerelések számát Európában (az Atlanti-óceántól az Urálig): harckocsik, páncélozott járművek, tüzérség, harci repülőgépek és helikopterek.
Mindegyik blokk vállalta, hogy 20 000 harckocsira, 30 000 páncélozott járműre, 20 000 tüzérségi rendszerre, 6 800 repülőgépre és 2 000 helikopterre csökkenti a katonai felszerelések számát Európában.
A szerződés korlátozta a katonai felszerelések számát Európában (az Atlanti-óceántól az Urálig) öt kategóriában: harckocsik, páncélozott járművek, tüzérség, harci repülőgépek és helikopterek.
A fegyverek koncentrációjának kizárása érdekében számukat korlátozták az úgynevezett oldalzónákban.
A megállapodásnak megfelelően információcserét és kiterjedt ellenőrzési tevékenységeket irányoztak elő.
1999. november 19-én Isztambulban megállapodást írtak alá a CFE-szerződés kiigazításáról, amely szerint nem katonai tömbökre, hanem egyes országokra vonatkozóan vezettek be korlátokat.
Az Orosz Föderáció oldalkvótáit 1,3-3,7-szeresére emelték.
Az Orosz Föderáció esetében a kvóta 6350 harckocsi, 11280 páncélozott jármű, 6315 tüzérségi rendszer, 3416 repülőgép és 855 helikopter volt (ezek a határértékek meghaladják a katonai felszerelés tényleges mennyiségét).
A NATO-tagországok egy feltételt szabtak a ratifikációhoz:
az Orosz Föderációnak ki kellett vonnia csapatait Grúziából és Moldovából.
A szövetség azonban nem ment rá.
Ennek eredményeként a módosított CFE-szerződést a 30 aláíró ország közül csak 4 ország (Fehéroroszország, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna) ratifikálta.
2007-ben Moszkva felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételt, és azt követelte, hogy a NATO-tagállamok ratifikálják azt (és a balti államoktól írják alá és ratifikálják), a szerződés végrehajtásához való visszatérés feltételeként.
A szövetség azonban nem ment rá.
2010-ben Oroszország javaslatokat nyújtott be a NATO-nak a CFE-szerződés körüli helyzet feloldására.
De nem fogadták el.
2011-ben az Egyesült Államok (és utánuk más NATO-tagországok) bejelentette, hogy megszünteti az Orosz Föderációval szembeni kötelezettségeinek teljesítését a CFE-szerződés alapján.
Ezt megelőzően továbbra is Oroszországnak küldték a szerződésben előírt információk nagy részét.
Az Egyesült Államok egyúttal kijelentette, hogy jóhiszeműen tájékoztatni fogja Oroszországot az európai katonai erőkben bekövetkezett minden jelentős változásról.
Oroszország viszont 2011 decembere óta nem bocsátott rövid általános tájékoztatást fegyvereiről és felszereléseiről, amelyeket 2007 decembere óta önként adott át a CFE többi résztvevőjének.
2015 márciusában Oroszország felfüggesztette részvételét a szerződéssel foglalkozó vegyes konzultatív csoport munkájában.
2011-ben az Egyesült Államok (és utánuk más NATO-tagországok) bejelentette, hogy megszünteti az Orosz Föderációval szembeni kötelezettségeinek teljesítését a CFE-szerződés alapján.
Ezt megelőzően továbbra is Oroszországnak küldték a szerződésben előírt információk nagy részét.
Az Egyesült Államok egyúttal kijelentette, hogy jóhiszeműen tájékoztatni fogja Oroszországot az európai katonai erőkben bekövetkezett minden jelentős változásról.
Oroszország viszont 2011 decembere óta nem bocsátott rövid általános tájékoztatást fegyvereiről és felszereléseiről, amelyeket 2007 decembere óta önként adott át a CFE többi résztvevőjének.
2015 márciusában Oroszország felfüggesztette részvételét a szerződéssel foglalkozó vegyes konzultatív csoport munkájában.
Aa szerződés nagyrészt elvesztette létjogosultságát, de megmaradt résztvevői között az adatcsere és az ellenőrzések sokáig folytatódtak.
Ez utóbbiakat a COVID-19 világjárvány miatt ideiglenesen felfüggesztették,
2022. közepén Fehéroroszország bejelentette, hogy készen áll az ellenőrzési tevékenység folytatására.
„Annak ellenére, hogy a CFE-szerződés már nem felel meg az európai kontinens jelenlegi katonai-politikai helyzetének” – olvasható a fehérorosz külügyminisztérium honlapján, Minszk „továbbra is következetesen és szigorúan végrehajtja a megállapodást”.
Ugyanakkor Fehéroroszország, amint azt a feljegyzés hangsúlyozta, "kiáll a páneurópai fegyverzetellenőrzési rezsim életképességének helyreállítása és az összes érdekelt EBESZ-tagország csatlakozása mellett".
William Alberk, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) fegyverzetellenőrzési programjának igazgatója szerint a CFE-szerződés "szétszakad". „ Nincs értelme , hogy a szövetséges országok továbbra is betartsák ezt a megállapodást” – írta Twitter-oldalán
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök
"Európa hiénájának" nevezte Lengyelországot (idézi a TASS). Véleménye szerint Varsó nem tud önálló politikát folytatni: „Ott letelepedtek az amerikaiak, ott nincs szuverenitás és függetlenség. Amit az amerikaiak mondanak, azt teszik."
Ez utóbbiakat a COVID-19 világjárvány miatt ideiglenesen felfüggesztették,
2022. közepén Fehéroroszország bejelentette, hogy készen áll az ellenőrzési tevékenység folytatására.
„Annak ellenére, hogy a CFE-szerződés már nem felel meg az európai kontinens jelenlegi katonai-politikai helyzetének” – olvasható a fehérorosz külügyminisztérium honlapján, Minszk „továbbra is következetesen és szigorúan végrehajtja a megállapodást”.
Ugyanakkor Fehéroroszország, amint azt a feljegyzés hangsúlyozta, "kiáll a páneurópai fegyverzetellenőrzési rezsim életképességének helyreállítása és az összes érdekelt EBESZ-tagország csatlakozása mellett".
William Alberk, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) fegyverzetellenőrzési programjának igazgatója szerint a CFE-szerződés "szétszakad". „ Nincs értelme , hogy a szövetséges országok továbbra is betartsák ezt a megállapodást” – írta Twitter-oldalán
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök
"Európa hiénájának" nevezte Lengyelországot (idézi a TASS). Véleménye szerint Varsó nem tud önálló politikát folytatni: „Ott letelepedtek az amerikaiak, ott nincs szuverenitás és függetlenség. Amit az amerikaiak mondanak, azt teszik."
2023.03.23., 22:27
Fehéroroszország megkapta Oroszországot
A CFE tagországai nem akarnak információt megosztani vele fegyveres erőikről
Lengyelország bejelentette, hogy a továbbiakban nem szolgáltat adatokat Fehéroroszországnak hadseregéről.
Ezt a döntést Varsóban azzal indokolták, hogy Moszkva oldalán Minszk részt vett az ukrajnai konfliktusban.
És akkor végre selejtezhető az a szerződés, amelyet egykor az európai biztonság megerősítésének egyik leghatékonyabb eszközének tartottak.
Ráadásul Lengyelország nem engedi be fehérorosz ellenőröket katonai létesítményeibe.
Korábban Ukrajna is ugyanígy döntött, de ezt nyilvánosan nem jelentette be, csak a megállapodásban részt vevő országokat tájékoztatta róla.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése