Orosz Szaki-légitámaszpont elleni Ukrán támadás
Felperzselt föld és megsemmisült repülőgépek
Nagy károk a krími légitámaszponton megkérdőjelezik
az orosz védelmi minisztérium állításait
az orosz védelmi minisztérium állításait
Robbanássorozat rázta meg a szaki légitámaszpontot az Oroszország által ellenőrzött Krím-félszigeten augusztus 9-én, egy ember meghalt és megsérült .14 másik. Hivatalosan Moszkva és Kijev is cáfolta, hogy Ukrajnának bármi köze lenne a robbantásokhoz, amelyek jelentős károkat okoztak a repülőtéren és a közeli Novofedorivka városában. Meg nem nevezett ukrán tisztviselők ugyanakkor azt mondták nyugati újságíróknak, hogy az ukrán erők felelősek a támadásért – és azt egy ukrán gyártmányú fegyverrel hajtották végre. Érdekes módon egyetlen hivatalos forrás sem utalt arra, hogy a bázist ukrán rakétacsapás érte volna, pedig úgy tűnik, hogy a kár egy ilyen támadásnak megfelel. Ugyanakkor a szaki légibázis szinte az összes Ukrajna által ismert fegyver hatótávolságán kívül található. Meduza két nappal később lebontja, amit a robbanásokról tudunk.
Hol történtek a robbanások?
A robbanások az Oroszország által ellenőrzött Krím-félsziget nyugati partján fekvő város, Novofedorivka szaki repülőterén történtek , ahol a Fekete-tengeri Flotta 43. Független Tengerészeti Támadó Repülőezredének székhelye található. Az ukrán hírszerzés szerint a 43. ezred repülőgépei rendszeresen csapnak le Dél-Ukrajnára, „háborús bűnöket követve el a polgári lakosság ellen”. Valószínűleg ez az ezred az orosz csapatokat Herson, Mikolajiv és Zaporizzsja térségében támogató légiközlekedési törzscsoport.
Az ukrán parancsnokság nem titkolta, hogy ellentámadást tervez délen. Az előkészületek során az ukrán erők csapásokat mértek a Dnyipro folyó feletti hidakra, amelyek az orosz csapatok ellátására szolgálnak Herszon közelében, valamint az orosz légvédelmi rendszerekre . Ezen előkészületek logikus folytatása lenne Oroszország egyik fő légibázisa elleni támadás a térségben.
Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 9- i esti beszédében nem erősítette meg és nem is cáfolta Ukrajna szerepét a robbantásokban. De hangsúlyozta, hogy a háború „a Krímmel kezdődött, és a Krímmel kell véget érnie”. Másnap a Politico arról számolt be , hogy két ukrán tisztviselő szerint a novofedorivkai robbantások Ukrajna déli ellentámadásának kezdetét jelezték.
Mi a baj az orosz védelmi minisztérium történetével?
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a szaki légitámaszponton véletlenül repülési lőszerek robbantak fel egy raktárhelyi „tűzbiztonsági szabálysértés” miatt. A helyszínről készült videók azonban azt mutatják, hogy valójában több robbanás is történt. A talán legkorábbi videó (a rögzítés időpontja alapján) szerzője először egy Il-76 szállítórepülőgépet forgatott, majd elfordította a kamerát, hogy megörökítsen két gombafelhőt a láthatáron a közelben. Úgy tűnik, hogy a különböző szögekből egy időben felvett videók a repülőtér két különböző részét mutatják lángokban, majd újabb robbanásokat követnek.
A két nagy robbanás a becslések szerint legalább 750 méterre (820 yard) volt egymástól. Az egyik egy raktárnak tűnő helyszín közelében, míg a másik egy aszfalt mellett, ahol több repülőgép parkolt. A két gombafelhő pontosan egy időben jelent meg, és azonos képződményt mutatott, ami hasonló okra utal.
Valamennyi videón egy harmadik füstcsík is látható a repülőtérről közvetlenül a két erős robbanás előtt. Minden valószínűség szerint ez a füst is egy robbanásból származott, amelynek hangja feltehetően arra késztette az embereket Novofedorivka különböző részein, hogy kamerájukat a repülőtér felé irányítsák.
Nem sokkal a robbanások előtt készült műholdfelvétel a szaki repülőtérről.
2022. augusztus 9.
A szaki repülőtérről 2022. augusztus 10-én készült műholdfelvétel, amelyen az előző napi robbanások okozta károk láthatók.
Planet Labs PBC / AP / Scanpix / LETA
Két nappal a robbanások után, augusztus 11-én az amerikai Planet Labs cég műholdfelvételeket tett közzé a szaki repülőtérről, amelyeken széles körben elterjedt károk láthatók. Újságírók és szakértők az előtte és utána képeket is elemezték, és arra a következtetésre jutottak, hogy több orosz katonai repülőgép megsemmisült, ami ellentmond az orosz védelmi minisztérium korábbi állításainak , miszerint nem sérültek meg a repülőgépek felszerelései.
A CNN értékelése szerint legalább hét orosz harci gép megsemmisült. Az orosz BBC , a The New York Times és az amerikai székhelyű Háborús Tanulmányozó Intézet (ISW) viszont arról számolt be, hogy Oroszország legalább nyolc repülőgépet veszített el.
A Schemes, az RFE/RL ukrán szolgálatának nyomozati projektje kilencet számolt meg – köztük Szu-30-as vadászgépeket és Szu-24-es bombázókat is.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara és Zelenszkij elnök arról is beszámolt, hogy Oroszország kilenc harci gépet veszített augusztus 9-én.
Emellett újságírók és szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a műholdfelvételeken legalább három nagy kráter, valamint nagy mennyiségű felperzselt föld és láthatóan sérült tárolóhelyek láthatók. A repülőtér fő kifutópályái sértetlennek tűntek, akárcsak több helikopter és egy nagy lőszerraktár.
Összességében ezek a megfigyelések rendkívül meggyőzőtlenné teszik az orosz védelmi minisztérium magyarázatát: a repülőtér egyik részén egy lőszerraktárban keletkezett tűz aligha okozhat többszörös, egyidejű detonációt három helyen, egymástól több száz méterrel egymástól. A logikusabb feltevés az, hogy a robbanások mindegyike külső támadás eredménye, ugyanazt a lőszert alkalmazták (vagy a légibázison elhelyezett robbanószerkezeteket szabotőrök robbantották fel).
Milyen fegyvert lehetett használni?
A szaki légibázis 207 kilométerre (128 mérföldre) van az ukrán hadsereg által ellenőrzött legközelebbi területtől , a Herszon régió Olekszandrivka körzetében . Ez kizárja az ukrán fegyveres erők rendelkezésére álló fegyverek többségének használatát.
Az amerikai médiának névtelenül nyilatkozó ukrán tisztviselők azonban azt mondták, hogy az ukrán erők felelősek a robbantásokért. És hogy a támadásban „kizárólag ukrán gyártmányú eszközt használtak” (vagyis nem nyugati eredetű fegyvert).
Elméletileg ez a fegyver a következők egyike lehetett:
- Egy sorozatgyártású vagy rögtönzött támadó drón . Az ukrán katonák már számos UAV-t (pilóta nélküli légi járművet) használtak orosz területen és a Krím-félszigeten végrehajtott csapásokra. Június 22-én például egy ukrán UAV robbanóanyagot szállított egy olajfinomítóba a rosztovi régióban. Július 31-én egy krími területről indított rövid hatótávolságú drón (valószínűleg ukrán különleges erők vagy partizánok) megtámadta a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli főhadiszállását. Az orosz légvédelmi rendszerek mindkét alkalommal nem észlelték és semmisítették meg ezeket a viszonylag egyszerű célpontokat.
- Egy Neptun hajó elleni rakéta . A szovjet Kh-35 alapú ukrán cirkálórakéta, amely állítólag 280 kilométeres (174 mérföld) maximális hatótávolságú. Az ukrán parancsnokság szerint egy Neptun-rakétacsapás süllyesztette el a Moszkva cirkálót, az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját. Azt azonban nem tudni, hogy a Neptun rakétát használták-e vagy tesztelték-e földi célok megsemmisítésére. Ráadásul ezek az alacsonyan repülő rakéták viszonylag könnyen elfogható célpontok lehetnek az orosz légvédelmi rendszerek számára.
- Alternatív megoldásként ukrán különleges erők vagy partizánok behatolhattak volna a repülőtérre és aknákat telepíthettek (elméletileg).
Ennek ellenére a légitámaszponton történt robbanások nagyon erősek voltak, ami nem utal egy 150 kilogrammos (330 font) robbanófejjel rendelkező Neptun-rakétára vagy egy kis UAV-robbanásra. Ha azonban a fent említett fegyverek közül bármelyiket sikeresen alkalmaznák, az az orosz hadsereg (nevezetesen az orosz légvédelmi rendszer vagy a fekete-tengeri flotta elhárítása) kudarcát jelentené. Természetesen az orosz parancsnokságnak nem sok haszna van az ilyen kudarcok elismeréséből, ami megmagyarázhatja, hogy a védelmi minisztérium miért „tűzbiztonsági szabálysértést” hibáztatott, és miért tagadta, hogy az ukrán félnek köze lenne a robbantásokhoz.
Ha az anonim ukrán tisztviselők állításával ellentétben a csapást nyugati gyártmányú fegyverrel hajtották végre, akkor még néhány „gyanúsítottra” utalhatunk.
Például Ukrajna hivatalosan is megkapta a továbbfejlesztett
Harpoon hajóellenes rakétákat , amelyek 300 kilométeres (186 mérföld) hatótávolsággal és 220 kilogrammos (485 font) robbanófejekkel rendelkeznek, valamint képesek az álló célpontok GPS segítségével történő pontos meghatározására.
Hivatalosan az Ukrajnába szállított összes többi nyugati gyártású fegyvert nem 200 kilométeres (124 mérföld) távolságon belüli erőteljes csapásra tervezték.
Például a HIMARS rakétarendszerek és a GMLRS rakéták , amelyeket az ukrán fegyveres erők az elmúlt hetekben aktívan használtak lőszerraktárak, katonai főhadiszállások és az orosz vonalak mögött messze lévő hidak célba vételére, hatótávolsága 85 kilométer (53 mérföld).
De a HIMARS rendszerekkel akár 300 kilométeres (186 mérföld) hatótávolságú ATACMS rakéták és 225 kilogramm (496 font) tömegű robbanófejek is kilőhetők.
Hivatalosan Ukrajna még nem kapta meg az ATACMS rakétákat, de az ellátásukról már hónapok óta folynak a tárgyalások (és gyakran új típusú fegyvereket szállítanak Ukrajnába hivatalos bejelentés előtt). Ukrán bloggerek úgy vélik, hogy valószínűleg ATACMS rakétákat használtak a krími légitámaszpont elleni támadásban.
Nem valószínű azonban, hogy ATACMS rakétákat már szállítottak volna Ukrajnába. A hírek szerint a Biden-adminisztráció vonakodik nagyobb hatótávolságú hadianyagokkal ellátni Ukrajnát, mert attól tart, hogy Oroszországot a háború további eszkalálására készteti. í
----------------------------------------------------------------------------
Az orosz szakiji légitámaszpont megtámadása sokkal több kárt okozott, mint néhány harci repülőgép megkárosodását
Szerző: Papp Zsanett Gréta
2022.08.11.
Úgy tűnik, hogy legalább 8 orosz harci repülőgép sérült meg vagy semmisült meg a krími Szakij légibázis elleni támadás során, legalábbbis a közzétett műholdfelvételek szerint. Oroszország viszont még mindig tagadja az összehangolt stratégiai támadást és logisztikai károkat.
Nyitókép: Az orosz haditengerészet Szuhoj Szu-24MR (RF-33778) repülőgépe egy másik, a krími Gvardeyskoje légibázison, 2013 / Wikimedia Commons
Megszégyenító támadássorozat érte az orosz haderőt augusztus 9-én Ororszország szakiji légitámaszpontjánál, ami mélyen az orosz hátországban, a 2014-ben annektált Krím-félszigeten, az ukrán "határtól" 200 kilométerre található. A Krím-félsziget nemzetközileg még mindig Ukrajna részeként elismert terület.
A támadás bizonyára váratlanul érte a stratégiai támaszpont haderejét, ugyanis, ahogy információ hiányában a védekezésre, úgy válaszcsapása sem volt esély.
Erre valószínűleg azért nem számítottak az oroszok, mert Kijev a Krím-félsziget közelébe eddig nem ért el. Ennek nemcsak stratégiai okai lehetnek, hanem a (nyilvánosan ugyan soha ki nem mondott) politikai belenyugvás is a félsziget elvesztésébe. A 2014-es anexió óta az oroszok gyakorlatilag katonai támaszponttá alakították a félszigetet.
Az orosz védelmi minisztérium épp ezért mindössze csak annyit közölt, hogy felszálló füst látható a szakiji strandról, miután robbanások hallatszottak a krími Novofedorivka közelében lévő katonai légibázis irányából, 2022. augusztus 9-én, kedden.Közleményük szerint "llőszerek robbanása okozott tüzet egy katonai légi támaszponton az Oroszországhoz csatolt Krím-félszigeten kedden, de nem voltak se áldozatok, se károk az ott állomásozó harci repülőgépek esetében".
Moszkva tehát zsigerből tagadta, de minimum elhallgatta, hogy orosz harci repülőgépek semmisültek meg a robbanás során, miközben egyébként Kijev már augusztus 9-én kijelentette, hogy nagyjából 10 orosz gép kárt szenvedhetett a robbanás során.
https://youtu.be/Ll5nGeUcuUI
A saccolást pontosítva, augusztus 10-én, szerdán késő este az ukrán légierő közölte, hogy legalább 9 orosz repülőgép megsemmisült a drámai robbanásokat követően a szakiji légibázison.
Emellett 1 ember halálát, 14 sebesült és több tucat közeli ház megrongálódását is jelezték. A jelentős károkat megerősítik a videók is, illetve Szergej Akszjonov, a megszállt Krím oroszok által kinevezett vezetőjének nyilatkozata, miszerint a fentebbi adatok mellett még 252 embert átköltöztettek, és 62 lakóházban keletkezett kár.
Zelenszkij augusztus 10-ei, szerda esti beszédében utalt a támadásra.
„A megszállók egyetlen nap alatt 10 harci repülőgépet vesztettek el: kilencet a Krím-félszigeten és még egyet Zaporizzsja irányában."
Azt is hozzátette, hogy
„...a megszállók [oroszok] emellett újabb veszteségeket szenvedtek páncélozott járművek, lőszerraktárak és logisztikai útvonalak tekintetében".
Az augusztus 11-én közzétett felvételek legitimálják mindezt, legalább 8 darab harci repülőgép sértült/semmisült meg a támadás során.
Az amerikai Planet Labs által készített képeken nagy kiterjedésű felperzselt föld és a kifutópálya sérülései láthatók a katonai repülőgépek elszenesedett maradványai mellett.
A fotókat augusztus 9-én reggel 8 óra körül - körülbelül négy órával azelőtt, hogy a légi katasztrófa bekövetkezett volna - készítette a magán műhold-üzemeltető, majd ezt megismételte augusztus 10-én délután 4 óra környékén.
A amerikai műholdfelvételen a megsemmisült Szakij légitámaszpont és a legalább 8 darab megsérült orosz hadirepülő látható Krímben, 2022. augusztus 10-én, az ukrán légitámadást követő napon
Fotó: Planet Labs PBC/ a képet átvette a Reuters és a Guardian
Az orosz hadvezetés a robbanást még mindig balesetnek állítja be, máskülönben hatalmas vereséget kellene elkönyvelniük. Moszkva így igyekszik a támaszpontot stabilizálni, több kevesebb sikerrel.
Az ukrán hadsereg kezdetben nyilvánosan nem vállalta fel a felelősséget, egyedül azt közölték, hogy partizánok is részt vehettek a támadásban.
Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó közvetlenül a támadást követően azt mondta, hogy a robbanásokat vagy ukrán gyártmányú nagy hatótávolságú fegyverek okozták, vagy a Krímben tevékenykedő ukrán gerillák okozhatták. Az előbbi valószínűségét többen is próbálják analizálni.
A brit védelmi miniszter, Ben Wallace a BBC-nek például azt mondta, hogy az Egyesült Királyság még mindig próbálja megállapítani a légibázison történt robbanásokkal kapcsolatos tényeket. A történések során nem valószínű, hogy nyugati fegyverek is érintettek lennének, a légibázis az ukrán fegyveres erők célpontja volt. Viszgálják a felvetést is, hogy a támadást az amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú fegyverek okozhatták-e vagy sem.
Miután azonban a világ figyelme miatt kiderült, hogy az akció stratégiailag igen előnyös helyzetbe hozhatja Ukrajnát, a kijevi légihaderő némi vonakodás után, de magára vállalta a történéseket.
Ez kétértelműséget szül, azaz míg Kijev hallgat, az ukrán légierő felvállalta, hogy képes volt ilyen mélyen az orosz vonalak mögé csapást mérni.
Oleh Zhdanov ukrán katonai elemző megmagyarázta, hogy Ukrajna két okból sem egyenes a történések kapcsán:
egyfelől elősegíti a nemzetközi zavarodottságot az alkalmazott eszközökkel kapcsolatban, széles körű találgatásokra ad okot, hogy Kijev hogyan volt képes ilyen összehangolt stratégiai csapást mérni az orosz támaszpontra,
másrészt mivel az orosz invázió februári kezdete óta ez az első támadás a 2014-ben oroszok álltal megszállt Krím területen, így érthető okokból egy nagyobb válaszcsapástól félve, inkább óvatosan fogalmaz.
Az ukrán támadást erősíti meg, hogy a krími Szakij légibázison Szu-30M vadászgépek, Szu-24-es bombázók és Il-76-os szállítógépek állomásoznak, amelyeket az orosz hadsereg rendszeresen használt az Ukrajna elleni rakétacsapások indítására, valamint a Fekete-tenger és annak környékén való járőrözésre.
Épp ezért az egyértelmű, hogy nem balesetről van szó, Jójárt Krisztián katonai elemző elmondta a 168.hu-nak: egyből látszik a videófelvételről, hogy egy összehangolt támadásról volt szó, amiben az oroszok komoly veszteséget szenvedtek, a két robbanás ugyanis egymástól nagy távolságra, nagyjából egyszerre történik, tehát az egyik spontán robbanás nem tudta volna beindítani a másikat.
Ukrán különleges erők bevetésen.
Fotó: PICRYL.com
Ukrajna egyértelműen az orosz hadsereg stratégiai megbénítására tett kísérletet, és sikerült is eredményeket elérnie: komolyan roncsolta Oroszország logisztikai vonalait, ami háború idején az egyik legnagyobb csapás, hisz destabilizálja a hadsereget.
Eliot Higgins a Bellingcat nyílt forráskódú oknyomozó weboldal alapítója és igazgatója épp ezért augusztus 11-én azt kommentelte, hogy:az is egyértelműen kijelenthető: nincs még egy olyan eset a háború utóbbi időszakában, amikor Oroszország ennyi légi eszközt veszített volna el egy nap alatt.
Justin Bronk, a Rusi agytröszt légügyi elemzőjének elmondása alapján is sikeres volt az ukrán taktikai lépés, ami egyértelműen az utánpótlás és a stratégiai bázis megbénítására irányult.
A legvalószínűbb elmélet az, hogy az ukrán különleges erők hajtották végre a támadást.
Ők ugyanis képesek lehettek elég közel szivárogni az orosz bázishoz és drónok segítségével megkárosítani az ott állomásozó repülőgépeket, az üzemanyagkamionokat és a tárolókat.
Láthatjuk, hogy egy aprólékosan megtervezett stratégiai sikert könyvelhet el az ukrán hadsereg, aminek célzott jellegét az alapvetően alacsony halálesetszám is megerősíti. Mindamellett, hogy a kiszivárgott műholdfelvételek alapján orosz oldalon a károk igen nagyok a harci repülőgépeket tekintve, a legnagyobb gondot nem ezek jelentik számukra. Az ukránoknak sikerült az orosz hadsereg logisztikai vonalait megbénítani és ami még ennél is fontosabb: nagy folt esett az orosz stratégiai tervezésen, amivel Moszkva már egy olyan "saját" területen is vereséget szenvedett, amit még az ukrajnai háború előtt elfoglalt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése