Krími trolibusz és az Alustai trolibuszdepó

Forrás: GUP RK Krymtrolleybus archívum

Szerkesztette: Borsi Miklós

https://borsifeleorosz.blogspot.com/2026/06/krimi-trolibusz-es-az-alustai.html

A krími trolibuszrendszer a világ leghosszabb interurbán (városközi) trolibuszhálózata. A Szimferopol és Alusta közötti első szakaszt 1959-ben, míg a Szimferopolt Jaltával összekötő meghosszabbítást 1961-ben adták át a forgalomnak. A teljes távolsági fővonal hossza 86 kilométer.

Menetidők és földrajzi kihívások

• Szimferopol – Alusta: a menetidő körülbelül 1,5 óra.

• Szimferopol – Jalta: a menetidő körülbelül 2,5 óra.

• A legnagyobb kihívás: Szimferopolból Alusta felé haladva a trolibuszoknak le kell győzniük az Angarszkij-hágót, ami komoly teljesítményt igényel a járművektől, hiszen a hálózat itt 752 méteres tengerszint feletti magasságig kapaszkodik fel.

A „Krymtrolleybus” nevű egységes vállalat három nagy járműtelepet – a szimferopoli, az alustai és a jaltai depókat – foglalja magában.

A hálózat története

A kezdetek (1959)

A Krími Területi Végrehajtó Bizottság (Krymoblispolkom) 1959. májusában adta ki a 337-es számú határozatát, amellyel hivatalosan megalapították a Krími Trolibusz Igazgatóságot.

Még ugyanezen év nyarán megérkeztek az első járművek Szimferopolba, ahol megkezdődött a felsővezeték-hálózat kiépítése. 1959. október 7-én elindult az első menetrend szerinti járat a Vasútállomás és Marino közötti 8,5 kilométeres szakaszon. Ezen a helyi útvonalon még 9 darab szovjet gyártmányú, MTB-82-es típusú trolibusz állt munkába. Az üzem első hónapjában máris több mint 200 ezer utast szállítottak.

A távolsági vonal kiépülése (1959–1961)

Nem egészen egy hónappal később, 1959. november 6-án ünnepélyes ceremónia keretében megnyitották a rendszeres trolibuszforgalmat a Szimferopol és Alusta közötti hegyi fővonalon.

A hálózat bővítése gyors ütemben folytatódott:

• 1961. április 28-án megnyílt a helyi trolibuszközlekedés Jaltában egy 4,5 kilométeres körgyűrűn.

• 1961. júliusában átadták a távolsági vonal második fázisát, a 33 kilométer hosszú Alusta – Jalta szakaszt. Ezzel a teljes vonal kiépült, a menetidő Szimferopolból Alustáig ekkor 1 óra 50 perc, Jaltáig pedig 2 óra 50 perc volt.

• A viteldíj: A teljes szakaszra érvényes jegy ára az 1961-es pénzreform után 6 rubel 50 kopejka volt.

Utasszámok alakulása

A krími trolibusz népszerűsége a szovjet korszak végén érte el a csúcsát, de a mai napig alapvető közlekedési eszköz maradt:

• 1980-as évek vége (Fénykor): naponta mintegy 500 ezer utast szállítottak a hálózaton.

• Napjainkban: a napi utasszám jelenleg is meghaladja a 220 ezret.

A járműpark és a Škodák legendája

A krími trolibuszvonal megnyitásakor az első 40 darab járművet a szovjet gyártmányú MTB-82D típusok alkották, amelyek mellett megjelent 8 darab csehszlovák gyártmányú Škoda 8Tr is.

A vonal igazi, ikonikus jelképévé azonban a Škoda 9Tr vált. Ezt a modellt 1961 és 1982 között gyártotta a csehszlovák Škoda Ostrov (Ostrov nad Ohří-i) vállalat. A 9Tr a Szovjetunió egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb trolibusztípusa lett: összesen több mint 5000 darab közlekedett belőle az országban. Rendkívüli strapabírása és megbízható elektromos rendszere miatt tökéletesen alkalmas volt a nehéz krími hegyi szerpentinekre.

Karbantartás és túlélés

Mivel ezek a klasszikus járművek rendkívül idősek, és a gyári alkatrész-utánpótlás már évtizedekkel ezelőtt megszűnt, a depók műhelyeiben komoly rekonstrukciós és felújítási munka zajlik. Az eredeti alkatrészek hiánya miatt a szerelők kénytelenek az „egyikből a másikba” módszert alkalmazni: a végleg leállított kocsikból nyerik ki a még használható elemeket, hogy a flotta utolsó, patinás darabjait működőképes állapotban tartsák. A javítások után ezek az idős kocsik a mai napig megbízhatóan szolgálják a krími tömegközlekedést.

. Hivatalos vállalati forrás

• GUP RK "Krymtrolleybus" (ГУП РК "Крымтроллейбус"): Az üzemeltető vállalat hivatalos archívuma és honlapja. Minden pontos dátum (az 1959. májusi 337-es határozat, a november 6-i indulás) és a járműállomány statisztikái tőlük származnak.

2. Nemzetközi és magyar közlekedéstörténeti szakirodalom

• Guinness Rekordok Könyve: Hivatalosan is bejegyezte a Szimferopol–Alusta–Jalta vonalat mint a világ leghosszabb interurbán (városközi) trolibuszvonalát.

• Transphoto.org (szovjet utódállamok közlekedési adatbázisa): Ez a legprecízebb online forrás, ha a járművek sorsát keresed. Alvázszám szerint követhető az összes krími MTB-82, Škoda 8Tr, 9Tr és 14Tr sorsa, az alustai és jaltai depók pontos állománya, valamint a selejtezések/alkatrész-beépítések (az említett "egyikből a másikba" módszer) dátumai.

• Magyar vonatkozásban: A Városi Közlekedés című szakfolyóirat korábbi számai, valamint a Gördülő Városok blog és a Hova megy ez a vonat? közlekedési szakportálok is részletesen feldolgozták a krími hálózat történetét, külön kiemelve az Angarszkij-hágó kihívásait.