A Bajkonuri Kozmodrom története és jelene

A Bajkonuri Kozmodrom története és jelene

Készítette Borsi Miklós
https://borsifeleorosz.blogspot.com/2026/06/a-bajkonuri-kozmodrom-tortenete-es.html

Alapítás és a szovjet éra

A szovjet kormány 1955. február 12-én adta ki az 5. számú Tudományos Kutatási Kísérleti Központ (NIIP-5) létrehozásáról szóló rendeletet. A bázist hivatalosan 1955. június 2-án alapították meg, eredetileg a világ első interkontinentális ballisztikus rakétája, az R–7 Szemjorka kísérleti központjaként. A létesítmény azonban hamarosan kibővült az űrrepülések indítóberendezéseivel is.

A helyszínt a Vaszilij Voznyuk tábornok által vezetett bizottság választotta ki, amelyre komoly hatással volt Szergej Koroljov, a szovjet űrprogram akkori első embere és a rakéta főtervezője. A választás azért esett a kazahsztáni sztyeppék szívében fekvő Tyuratam falura, mert:

A sík vidék elengedhetetlen volt az akkori rádióirányító rendszerek földi állomásainak folyamatos jelvételéhez.
A rakéták röppályája távol esett a lakott területektől.
Az Egyenlítőhöz való relatív közelsége révén jobban ki lehetett használni a Föld forgási sebességét a kilövéseknél.

A hatalmas infrastrukturális beruházás – utak, vasútvonalak és indítóállások – a Szovjetunió egyik legköltségesebb projektjévé tette a komplexumot. A dolgozók számára épített kiszolgáló település 1966-ban városi rangot kapott, és a Leninszk nevet viselte. Az amerikai U–2-es magaslégköri felderítő repülőgép 1957. augusztus 5-én fedezte fel és fotózta le először a titkos űrközpontot.

A posztszovjet időszak és a bérleti szerződés

A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően a kozmodrom Kazahsztán területére került, ám az orosz űrprogram bázisaként működött tovább. Mivel a nehéz gazdasági helyzetben lévő Kazahsztán nem tudta fenntartani a létesítményt, 1994-ben döntés született a bérbeadásról. Oroszország kötelezettséget vállalt Bajkonur városának és a kozmodromnak a fenntartására, hogy azt saját űrprogramjaihoz használhassa.

Bár Oroszország eredetileg 99 éves bérletet szeretett volna, az alapmegállapodást végül 20 évre kötötték meg (10 éves hosszabbítási opcióval), évi 115 millió dolláros bérleti díj fejében.

Aktualizált mérleg (2026): A komplexum bérlésének immár 32 éve alatt a kazah köztársasági költségvetés összesen több mint 3,6 milliárd dollár bevételhez jutott az Orosz Föderációtól.

A felek kölcsönös érdekeit figyelembe véve a bérleti szerződést később 2050-ig meghosszabbították. A bérleti szerződésen kívül mintegy 70 nemzetközi megállapodás szabályozza a komplexum működését. 2004-ben államközi szerződés született a hatékony és környezetbarát használatról, amely lehetőséget biztosít Kazahsztánnak a közös projektekben való részvételre és az új, környezetkímélőbb rakétarendszerek fejlesztésére.

Modernizáció és városfejlesztés

A kazah kormány tájékoztatása szerint a 2020 januárjában elindított hosszú távú városfejlesztési program jelentős sikereket ért el Bajkonurban. A program fókuszában áll:

A vállalkozó szellem és a turizmus élénkítése.
A mérnöki infrastruktúra és a kommunális szolgáltatások korszerűsítése.
Megfizethető lakhatás biztosítása.
Lakossági gázosítás: A lakóépületek gázhálózatának kiépítése teljesen befejeződött, ami a lakossági gázdíjak 16-szoros csökkenését eredményezte.

Stratégiai szerep és geopolitikai konfliktusok

Bajkonur kulcsszerepet játszik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kiszolgálásában. A NASA Space Shuttle-programjának 2011-es leállítása után éveken át ez volt az egyetlen olyan indítóhely, ahonnan emberes küldetéseket tudtak indítani az ISS-re.

Oroszország ugyanakkor – a Bajkonurtól való függőség csökkentése érdekében – az Amuri területen felépítette a Vosztocsnij űrrepülőteret (az építkezés 2011-ben kezdődött), ahonnan az új generációs Angara és Szojuz–2 rakéták indítását végzik.

A kozmodrom az utóbbi években politikai feszültségek színterévé is vált. Az Ukrajna elleni 2022-es inváziót követően a háborúpárti „Z” szimbólum a bázison is megjelent. Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz akkori főigazgatója (aki vezetéknevét demonstratívan RogoZin-ra változtatta) utasítást adott a bajkonuri alkalmazottaknak, hogy az űrállomási és földi berendezéseket, valamint a rakéták burkolatait is lássák el a „Z” katonai jelzéssel, ami komoly nemzetközi visszhangot váltott ki.

A jelenlegi, 2026-os helyzetet nézve a Bajkonuri Kozmodrom és az orosz–kazah űrkapcsolatok egyre feszültebb, átmeneti fázisba érkeztek. Bár a szerződés papíron továbbra is 2050-ig érvényes, a geopolitikai és gazdasági realitások átírták a mindennapokat:

A bérleti mérleg (1994–2026): Oroszország immár 32 éve bérli a komplexumot. A Kazahsztánnak kifizetett bérleti díj összege mára meghaladta a 3,68 milliárd dollárt.
Oroszország háttérbe szorulása: A 2022 óta tartó háború, a nemzetközi szankciók és a költségvetési megszorítások miatt a Roszkozmosz drasztikusan visszafogta a bajkonuri aktivitását. A kereskedelmi (külföldi műholdas) indítások szinte teljesen leálltak, a bázis lényegében csak az orosz katonai programok és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) minimális kiszolgálására korlátozódik.
Vosztocsnij átveszi a szerepet: Oroszország látványosan igyekezett felgyorsítani a saját területén lévő Vosztocsnij űrrepülőtér fejlesztését. Az Angara rakétacsalád sikeresebb tesztjeivel és a pilóta nélküli indítások átcsoportosításával Moszkva fokozatosan építi le a Bajkonurtól való függőségét.
Kazah–orosz vagyonjogi és politikai viták: A két ország viszonya hűvösebbé vált. Kazahsztán (kihasználva Oroszország nemzetközi elszigeteltségét) az elmúlt időszakban többször is keményebben lépett fel: korábban bírósági úton zárolták a Roszkozmosz egyik helyi leányvállalatának vagyonát a környezetvédelmi és infrastrukturális (pl. a közös Baiterek rakétakomplexum csúszása miatti) viták következtében.
Nemzetközi nyitás Kazahsztán részéről: Asztana ma már aktívan keresi a nyugati, a török és a kínai partnereket, hogy a kozmodrom azon indítóállásait és infrastruktúráját, amelyeket Oroszország már nem használ (vagy nem tud finanszírozni), független, nemzetközi kereskedelmi űrprojektek számára értékesítse.

1. Hivatalos kormányzati és miniszteri jelentések (Kazahsztán)

A bérleti díjak és a mérleg forrása: A szövegben említett Bagdat Musin (Kazahsztán digitális fejlesztési, innovációs és repülőgépipari minisztere) a kazah parlament alsóháza (a Mazhilis) előtt tartott plenáris ülésein ismertette a hivatalos költségvetési számokat. Az éves 115 millió dolláros bérleti díj fix összeg, amelyet az orosz és a kazah pénzügyminisztérium zárszámadásai minden évben rögzítenek.
Városfejlesztési adatok: Bajkonur város gázosításáról és a lakossági tarifák 16-szoros csökkenéséről a Kazah Köztársaság Regionális Fejlesztési Minisztériuma és a helyi (vegyes orosz–kazah irányítású) önkormányzat statisztikai jelentései számoltak be a 2020–2025-ös hosszú távú szociális program lezárásakor.

2. A legfrissebb (2025–2026-os) események független forrásai

A kozmodrom jelenlegi fizikai és jogi állapotát az alábbi nemzetközi hírügynökségek és szaklapok dokumentálják:

A 31/6-os indítóállás balesete és helyreállítása (2025. november – 2026. március):
- Forrás: The Moscow Times, The Kyiv Independent, valamint a Meduza független orosz hírportál.
- A tény: 2025. november 27-én a Szojuz MSZ–28 űrhajó indításakor a bajkonuri 31-es indítóállás kiszolgáló kabinja (a rakéta alsó részéhez hozzáférést biztosító mozgó szerkezet) összeomlott és súlyosan megsérült. Ez átmenetileg korlátozta az orosz emberes űrrepülési képességet. A Roszkozmosz hivatalos közleménye szerint a károk elhárítása és az indítóállás teljes körű helyreállítása 2026. március 3-ára fejeződött be, lehetővé téve a tavaszi Progressz teherűrhajók indítását.
A kazah–orosz közös „Baiterek” (Szojuz–5) projekt áttörése (2026. május):
- Forrás: Caspian News, Qazinform (Kazah Nemzeti Hírügynökség).
- A tény: Miután a projekt technikai okok és pénzügyi viták miatt éveket késett (2023-ban a kazah hatóságok még zárolták is a Roszkozmosz helyi leányvállalatának vagyonát egy 29,7 millió dolláros adósság miatt a Baiterek komplexumnál), a kazah Mesterséges Intelligencia és Digitális Fejlesztési Minisztérium jelentése szerint 2026 májusában sikeresen végrehajtották az új, környezetbarát Szojuz–5 (Sunkar) rakéta első tesztindítását a modernizált 45-ös indítóállásról. Ez a rakéta már nem a mérgező hidrazint, hanem kerozint és folyékony oxigént használ.

3. Stratégiai és geopolitikai elemzések

Forrás: Air University (Aether Journal) és a George Washington University (GW ScholarSpace) kutatóintézeti tanulmányai (2024–2025).
A tény: Ezek az elemzések részletesen tárgyalják Kazahsztán szuverenitási dilemmáját. Dokumentálják, hogy miközben Oroszország igyekszik a saját területén fekvő Vosztocsnijba áttelepíteni a katonai és kereskedelmi indítások súlypontját, Kazahsztán az Európai Unióval, Kínával és az Egyesült Államokkal (pl. a SpaceX indítások 2027-es tervezésével) igyekszik diverzifikálni az űrpolitikai kapcsolatait, hogy csökkentse a Moszkvától való függőségét.